Már meghallgatható a Portfolio Checklist február 17-i adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy vajon az idei béremelések meghaladják-e az éves összevetésben mért infláció mértékét. A témával kapcsolatban Baja Sándor, a Randstad Magyarországért, Csehországért és Romániáért felelős vezetője volt a vendégünk. Adásunk második részében arról lesz szó, hogy csütörtökön kiosztották a 41. sajtó fotó pályázat díjait. Az idei témákról, a zsűrizés folyamatáról, valamint a hazai sajtófotózás helyzetéről Stiller Ákost, a pályázat döntőbizottságának tagját kérdeztük, aki több nemzetközi lap mellett a Portfolio-nak is rendszeresen tudósít. Az epizódban hivatkozott munkaerő-piaci kutatás ide kattintva tölthető le, a 41. Sajtófotó Díj pályázat nyerteseiért pedig kattints ide!
Novemberben csökkent a béremelkedés üteme Magyarországon az előző hónapokhoz képest, ez azonban kizárólag a költségvetési szféra fékezésének tudható be. A versenyszférában továbbra is gyorsan nőnek a keresetek, ráadásul a rendszeres bérek növekedése átlépte a lélektani 20%-ot, ami az ár-bér spirál elszabadulásán keresztül már tervezhetetlen árazási és bérezési folyamatokat jelent a nemzetgazdaságban. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt a reálbérek nemzetgazdasági átlagban zuhannak, a költségvetési szektor dolgozói sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a versenyszférában.
Jövőre nagy árat fizetnek a dolgozók a vágtató infláció miatt. A munkavállalók döntő többségének ugyanis csökkenni fog a reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még az ideit is meg fogja haladni. Az infláció nemcsak a szegények adója lesz, hanem szinte mindenkié. A nagy kérdés már csak az, hogy sikerül-e letörni a magas inflációt vagy tovább száguldunk a tervezhetetlenség sztrádáján: az idei volt ugyanis az ár-bér spirál szárba szökkenésének az éve, ezért a következő esztendő a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság éve lesz.
A bérek jelentős mértékű emelkedésére számíthatnak a munkavállalók Németországban 2023-ban, és ezzel együtt ár-bér spirál alakulhat ki - mondta a szövetségi jegybank (Bundesbank) elnöke egy keddi interjúban.
Szeptemberben is folytatódott az átlagkereset szokatlan, éven belüli növekedése Magyarországon, ami újabb bizonyíték arra, hogy elindult az ár-bér spirál. A fizetések növekedése azonban nem tudott lépést tartani az árak robbanásával, így a keresetek vásárlóereje már csökken.
Nagy volt az öröm, amikor kiderült, hogy idén 20%-kal nőnek a legkisebb bérek, hiszen ez nemcsak a minimálbéresek és bérminimumosok keresetét, de a többiek fizetését is felfelé hajtja a bértorlódás elkerülése miatt. Pedig már akkor is sejthető volt, hogy szárba szökkentheti a gazdaság egyik rémét, az ár-bér spirált: vagyis a hatalmas béremeléseket áremelésekkel kompenzálják majd a cégek. Ma már ez nemcsak veszély, hanem a valóság, az ár-bér spirál a magyar gazdaság egyik olyan kihívásává vált, amit kezelni kell. A tapasztalatok szerint azonban csak fájdalmas megoldások vannak a spirál megtörésére.
Augusztusban 16,6%-kal nőttek a keresetek Magyarországon éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző hónapokhoz képest. Az erőteljes növekedés mind a vállalati, mind a költségvetési szférában megfigyelhető, ami minden bizonnyal annak tudható be, hogy az évtizedes csúcsokat döntögető infláció miatt a vállalatoknak többször kell emelni a béreket. Rossz hír, hogy a rendszeres keresetek dinamikája is magas, és növekvő, ami szintén az ár-bér spirál beindulására vall. Ezt minden bizonnyal csak a közelgő recesszió tudja megállítani. Ugyanakkor a bérdinamika növekedése minden bizonnyal nem lesz elég ahhoz, hogy a keresetek vásárlóereje ne csökkenjen érdemben a következő hónapokban.
Jelenleg egyszerre feszítheti a magyar gazdaságot ár-bérspirál és egy kezdődő elbocsátási hullám, mely rossz esetben százezres mértéket ölthet. Az év vége felé érdemi reálbércsökkenés, és akár 18-20%-os infláció is várható – nyilatkozta Hornyák József, lapunk makroelemzője a Portfolio Checklist hétfői adásában.
A mai műsor első részében a kormány szombati bejelentésével foglalkoztunk, mely alapján jelentősen szűkült azoknak a köre, akik hatósági, azaz 480 forintos áron tankolhatnak üzemanyagot. A témával kapcsolatban Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfólió menedzsere volt a Checklist vendége, akit a magyar gazdaság kilátásairól és a nemzetközi környezet alakulásáról is kérdeztünk. Az elemző arról is elmondta véleményét, hogy a piac szerint Magyarország meg fog-e tudni állapodni az EU-val, vagy sem. Az adás második részében maradtunk az üzemanyagáraknál, Nagy Viktorral, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzőjével egyebek mellett a fixált üzemanyagárak piaci hatásáról, az ezt szabályozó rendelet eddigi változásainak dinamikájáról, valamint arról is beszéltünk, hogy a kormány hétvégi lépései hogyan érintik a Molt.
Magyarország nem tudott előre lépni a háztartási jövedelemben az elmúlt években, miközben az (élelmiszer)inflációban éllovas az EU-ban, amire itthon sokkal többet költenek az emberek, mint más uniós polgárok. Vagyis nem a munkavállalóknak vagy a vállalatoknak van szükségük önmérsékletre, amikor a béremelésekről döntenek, sokkal inkább a magyar gazdaság kihívásaival állunk szemben.
Úgy tűnik, hogy egyelőre a magas infláció velünk marad. Ez nem csak itthon van így, hanem mindenütt a régiónk két vége között: Csehországtól Romániáig. Ráadásul az árszabályozás nélkül a szomszédoknál az infláció 3-4 százalékponttal magasabb annak ellenére, hogy a korona és a lej is jobban tartja magát az euróhoz képest, mint a forint. Az utóbbi években folyamatos reálbérnövekedéshez szokott magyar munkavállaló mit fog lépni akkor, amikor a bérnövekedése a közepes- és nagyvállalatoknál infláció alatti volt?
Az erőteljes béremelések súlyosbítják a központi bankok problémáit a kelet-közép-európai térségben a Reuters elemzése szerint. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy gyorsan emelkednek az árak ezekben az országokban, miközben a munkaerőhiány is egyre nagyobb. Ez erős alkupozícióba hozza a munkavállalókat, az országokat pedig az ár-bér spirálba viszi.
A legutolsó KSH közlés szerint a fogyasztói árak 9,5%-kal, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó munkajövedelme pedig 9,1%-kal (2021)emelkedett. Ám még mielőtt az egymáshoz közeli magas számok láttán azonnal a bér-ár spirál kialakulására következtetnénk, érdemes néhány körülményt figyelembe venni, hogy aztán megalapozottabban állíthassuk (vagy cáfolhassuk) a bér-ár spirál tényleges beindulását. A tét nagy, ugyanis egy bér-ár spiráltól szenvedő gazdaság a saját lehetőségeitől elmaradó növekedésre képes.
Az Európai Központi Banknak idén akár háromszor is kamatot kellene emelnie ahhoz, hogy hatékonyan küzdjön az infláció ellen - mondta Robert Holzmann a Salzburger Nachrichten című lapnak adott interjúban.
A világ egyik legjelentősebb befektetési alapkezelője szerint egyre nő a kockázata, hogy a gazdaságban az 1970-es évekhez hasonló ár-bér spirál alakul ki.
Az Európai Központi Bankot tulajdonképpen örömmel tölti el, hogy végre nem kell cél alatti inflációs előrejelzést adniuk középtávon. Ezzel egy időben viszont a lakosság egyre jobban aggódik, hogy az infláció 2% felett ragad hosszabb távon az eurózónában. A Commerzbank vezető közgazdásza ezt a kettősséget mutatja be elemzésében, és nem túl optimista - szerinte a jelenség hitelességvesztéshez vezethet, amely végeredményben akár komoly lassulást vagy recessziót is előidézhet.
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
